1 / 1 Előző<- Következő->

Kovászkanál

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Kenyérsütéskor, kovászoláskor használt eszköz. A kovászolásra Biharban a kenyérsütés előtti nap, általában este 10 órakor kerül sor: ekkor a teknő egyik végében a liszt nagyobb részét felhalmozzák, a másik végén mélyedést csinálnak a lisztben, ez lesz a kovász ágya. Erre borítják a kovászt (az előző sütéskor megmaradt tésztát és élesztőt langyos vízzel felengedték, amely két óra hossza alatt megkelt egy fazékban). A teknőbe öntött kovászt, vizet, és néhol krumplit a kovászkanál segítségével keverik, „őgyelitik” a liszthez. Ezután 4-5 órán át kelesztik a felvert kovászt, majd utána kezdenek a dagasztáshoz.

Anyag/ Technika

Méretek

H: 60 cm

Szakirodalom

Korompainé Szalacsi Rácz Mária (1976): A bihari házikenyér. In: A Bihari Múzeum Évkönyve I. Berettyóújfalu, 1976. 285–299.

Tárgy itt található: Csökmői Tájház

Hagyományos háromosztatú, vályogfalú lakóházban rendezték be a csökmői tájházat 2005-ben.

[Rekord frissítve: 2023.10.06]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Metaadat: CC BY-NC-SA @ Csökmői Tájház

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.