MúzeumDigitárHajdú-Bihar
CTRL + Y
hu
Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány Fotótár [36.4400.2.]
Csenki Sándor 1936-ban (Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Csenki Sándor 1936-ban

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

CSENKI SÁNDOR (1920. március 16. Püspökladány – 1945. január 19. Dunapataj)
Cigány népdalok, balladák, mesék gyűjtésével foglalkozott és tanulmányozta a cigány nyelvet. 1942-ben Kodály Zoltán megbízásából cigány-népdalokat gyűjtött testvérével. A két testvér ettől kezdve együtt járta az ország cigánylakta részeit. Csenki Sándort huszonöt évesen bekövetkezett halálakor már a cigánykultúra országosan ismert és elismert kutatójaként tartották számon.

Csenki Sándort a nyelvek iránti érdeklődése és a községben élő cigányokkal való megismerkedése vezette a cigányfolklór kutatásához. Ebben a munkájában a véletlen segítette. Járt a szülői házhoz egy idős cigányasszony, Mari néni. Mesékkel, cigánydalokkal szórakoztatta a családot. Egyszer Mari néni megkérdezte Sándortól:
- Mit tanul a fiatalúr?
- Latin nyelvet – válaszolta Csenki Sándor.
- Á, miért nem tanul cigányul? Az az igazi anyanyelv! – felelte a cigányasszony.

Így a 15 fiatalember nekilátott a cigány szokások, mesék, balladák, dalok szövegének összegyűjtéséhez. Füzetekbe írta cigány nyelven a meséket, a dalok szövegét. Később Imre testvérével együtt gyűjtötték az adatokat. A cigányok énekeit Imre lekottázta, Sándor pedig a szövegeket írta le cigány nyelven. Kodály Zoltán, miután tudomást szerzett ezekről az öntevékeny, igen értékes gyűjtésekről, további munkára biztatta a fiatalokat.
1939-1943 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-francia szakán szerzett tanári oklevelet.
1940-től tagja volt a Cigány Tudós Társaságnak. 1942-ben Erdélybe utaztak, és ott is sikerült – igen izgalmas körülmények között – az ottani cigányság körében gyűjtőmunkát végezniük. Egy régi fonográffal sok mindent rögzítettek.
Legfontosabb munkája a Kodály Zoltán Emlékkönyvben jelent meg „Népdalgyűjtés a magyarországi cigányok között” címmel.
A nagy cigánykutató a második világháború áldozata lett, 1945. január 19-én halt meg Dunapatajon.
Gyűjtéseit „Bazsarózsa – 99 cigány népdal” címmel Csenki Imre és Pászti Miklós adta ki 1955-ben.
Csenki Sándor kéziratos füzeteit a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum őrzi.

Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány

Tárgy itt található: Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány

Rettegi Istvánné Kovács Anna (1901– 1980) a Karacs Ferenc Múzeum Móra Ferenc Emlékéremmel kitüntetett alapítója. 1928-ban kezdett néprajzi tárgyakat ...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.