![Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-hb/images/201606/29112536358.jpg)
CSENKI SÁNDOR (1920. március 16. Püspökladány – 1945. január 19. Dunapataj)..Cigány népdalok, balladák, mesék gyűjtésével foglalkozott és tanulmányozta a cigány nyelvet. 1942-ben Kodály Zoltán megbízásából cigány-népdalokat gyűjtött testvérével. A két testvér ettől kezdve együtt járta az ország cigánylakta részeit. Csenki Sándort huszonöt évesen bekövetkezett halálakor már a cigánykultúra országosan ismert és elismert kutatójaként tartották számon. ....Csenki Sándort a nyelvek iránti érdeklődése és a községben élő cigányokkal való megismerkedése vezette a cigányfolklór kutatásához. Ebben a munkájában a véletlen segítette. Járt a szülői házhoz egy idős cigányasszony, Mari néni. Mesékkel, cigánydalokkal szórakoztatta a családot. Egyszer Mari néni megkérdezte Sándortól:..- Mit tanul a fiatalúr?..- Latin nyelvet – válaszolta Csenki Sándor...- Á, miért nem tanul cigányul? Az az igazi anyanyelv! – felelte a cigányasszony.....Így a 15 fiatalember nekilátott a cigány szokások, mesék, balladák, dalok szövegének összegyűjtéséhez. Füzetekbe írta cigány nyelven a meséket, a dalok szövegét. Később Imre testvérével együtt gyűjtötték az adatokat. A cigányok énekeit Imre lekottázta, Sándor pedig a szövegeket írta le cigány nyelven. Kodály Zoltán, miután tudomást szerzett ezekről az öntevékeny, igen értékes gyűjtésekről, további munkára biztatta a fiatalokat...1939-1943 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-francia szakán szerzett tanári oklevelet...1940-től tagja volt a Cigány Tudós Társaságnak. 1942-ben Erdélybe utaztak, és ott is sikerült – igen izgalmas körülmények között – az ottani cigányság körében gyűjtőmunkát végezniük. Egy régi fonográffal sok mindent rögzítettek...Legfontosabb munkája a Kodály Zoltán Emlékkönyvben jelent meg „Népdalgyűjtés a magyarországi cigány